Kedves Olvasó!
Egyre többen ismerik fel Magyarországon is, hogy a 2007-es békeév, amivel természetesen akkor elégedetlenek voltunk, elmúlt és már nem is jön vissza a nyomdaiparban sem. Nemcsak gazdasági válságot éltünk át, hanem struktúraváltásokat is. Például az emberiség történetében eddig a fiatalabb generációk akartak megfelelni az idősebbeknek. Ez észrevétlenül megfordult, és az idősebbek akarnak megfelelni a fiataloknak. Nem is lenne baj, ha az új, kreatív tudás mellé az évszázados értékeket és íratlan törvényeket is párosítani tudtuk volna. Sajnos ez sok esetben nem történt meg. A designer fantasztikus elképzeléseit valósítja meg, elfelejtve az alapot: minden nőt azért kell öltöztetni, hogy meglévő szépségét jobban kihangsúlyozzuk. Igaz ez a nyomtatott és vizuális kommunikációra is: a nagy tudású és hatékony szoftverrendszerek és kreatív alkalmazóik sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy egy kiadványt oldalpárban kell látni és láttatni. Bár úgy érzem, hogy ezt a nagy ellentmondást mintha ma már sikerülne feloldani.
Örvendetes az is, hogy a nyomtatott kommunikáció résztvevőinél is megfigyelhető a kiegyenlítődési folyamat. A hagyományos nyomdagépgyártók már nem haláluk okozóját látják a digitális technológiákban, hanem egyre nagyobb mértékben használják fel azokat. A klasszikus nyomdaipari termelés jól vezérelt, hatékony ipari folyamattá kezd válni, sőt, új piacokat talál a különböző digitális nyomtatási technológiák integrálásával. A digitális rendszerek a világ nyomdaipari termelésének még mindig csak a töredékét adják, ami 6-8% körül mozog. Ez a nagyságrend még évekig fennmarad.
„Új megközelítéssel, a szolgáltatásra fókuszáló megoldásokkal, közösen lehet sikerrel felvenni a versenyt a nemzetközi piacon” – vallja Lakatos Imre, az Infopress Hungary (IPGH) elnök-vezérigazgatója, aki szerint az IPG Hungary minőségben, hatékonyságban és szolgáltatásban már bizonyította: van hely és lehetőség az európai piacokon.
Hatvan-hetven évvel ezelőtt teljesen természetes volt, hogy egy nyomdász, a nyomók (gépmesterek) Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének vagy épp a Magyarországi Gépmesterek és Nyomók körének tagja volt. Fontos volt számukra a szakma, a közösség, a nyomdászat. Sajnos ez mára már az egyéni érdekek miatt elhasználtnak tűnik. Kitől is várhatjuk, hogy az a szakmai örökség, amelyeket nyomdász elődeink ránk hagytak, ne kerüljön a feledés homályába? Ki fog azért tenni, hogy újabb 50 év múlva tudjuk, ki volt Novák László?
A Print Power elnevezésű egységes stratégia célja a printbuyerek és médiaügynökségek, vagyis a meghatározó nyomdai megrendelők figyelmének újbóli felkeltése a nyomtatott termékek iránt. Cél, hogy a lehető legtöbb nyomdatermék készítessék, a médiamixbe a lehető legtöbb nyomdatermék kerüljön be. Dr. Peller Katalin, a Print Power Hungary országmenedzsere, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára nyilatkozik a hazai tevékenységekről.
Frank János mondta róla egykor, hogy amit ő csinál, az szürrealizmus a hatvanhatodik hatványon. Saját munkájáról a nagy időutazó is azt gondolja, hogy az szimbolizmus a sokadik hatványon. Sárkány Győző illusztrált már több mint száz könyvet, s harmincöt éve szabadúszóként járja a saját útját. Ugyanakkor szervezője a hazai kortárs művészeti életnek, s most már a Ferenczy Noémi-díja mellé Magyarország Érdemes Művésze is.
