Réthy Lipót: Kétszáz éve született Békés megye első nyomdásza

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

1847-ben mint „királyi szabadalmas könyvnyomdász” nyitotta meg Békés megye első nyomdaműhelyét. Réthy Lipót születése kétszázadik, nyomdaalapítása százhetvenedik jubileuma alkalmából tisztelgünk emlékének.

Schlotterbeck Kristóf Wittenbergből költözött a Körösök Völgyében fekvő Szarvas mezővárosba, itt született 1817-ben Lipót fia. Magyarosított Réthy Lipót néven a szakmát Pesten és külhoni officinákban tanulta. Szarvasra visszatérve 1847-ben, mint „királyi szabadalmas könyvnyomdász” nyitotta meg Békés megye első nyomdaműhelyét.

Réthy Lipót 1833-ban a pesti Beimel nyomdában tanulta a  mesterséget. Itt ügyességével, gyors felfogásával hamar kitűnt. Ő szedte Helmeczy „Jelenkor”-át és több lapot. Réthy Lipót tanulóéveinek végeztével nemsokára külföldre utazott (1841–1843), és Strasburgtól Koppenhágáig minden jelentékenyebb helyet bejárt. Magában Weimarban két évet töltött egyugyanazon üzletágnál, mely annyira becsülte a magyar ifjút, hogy nem akarta elbocsátani. Betegsége miatt mégis elhagyta Weimart, és Magyarországra tért vissza, üdülést keresve bátyja házánál, akit ekkor Békéscsaba városának orvosává választottak. Azután ismét Pestre kerülve a Landerer és Heckenast könyvnyomdájában, Kossuth, „Pesti Hírlap”-jánál kapott állást. Ez idő  tájt alkalmazták az első gyorssajtót Magyarországon, amelyen Kossuth lapját nyomták.

1846-ban kapta meg az engedélyt a Szarvason állítandó könyvnyomdára, de az indulás éve 1847 volt. Az új nyomda hatósugara több környező megyére is kiterjedt. Innen, Réthy Lipót sajtója alól kerültek ki a megyék számára a szükséges nyomtatványok, a függetlenségi nyilatkozat magyar, német és tót nyelven, röpiratok, népi irodalmi termékek, melyek Simon István, Greguss Ágost, Fidicius és mások tollából származtak. A szabadságharc alatt nemzetőrként a békési nemzetőrökkel Arad megyében több hónapot töltött, csakhamar ismét békés foglalkozáshoz tért vissza. A szabadságharc elbukása után Réthy Lipót a haditörvényszék elé került, és féléves börtönbüntetésre ítélték.

Szabadulása után, 1850-ben egy népnaptárt indított Szarvason, 40 000 példányban. E naptárból 1880-ban egymillió példányt adott ki – ez olyan mennyiség, amelyhez hasonlóra alig volt példa a vidéki nyomdák történetében. Réthy Lipót Szarvason befejezte a tevékenységét, és 1856-ban  Gyulára  helyezte  át  nyomdáját, ahol hetilapot szándékozott indítani. Ez nem járt sikerrel, ezért 1858-an Aradra költözött a nyomdájával együtt.

Amikor 1861-ben az Alföld című lap megindult Aradon, a Bettelheim testvérek könyvkereskedő cég mint kiadó rábízta a nyomtatást, s az Alföld 34 éven át a Réthy Nyomda impresszumával jelent meg.

1867-ben a nyomdát bérbe adta, és Pesten a Leitner, Kunosy és Réthy cím alatti nyomdai vállalatba társult. Három év múlva visszatért Aradra, fiát, Viktort maga mellé vette, s megalakította a Réthy Lipót és Fia nyomdát. A Réthy Nyomda tevékenysége legjobban ott bontakozott ki, közel 200 kötet, könyv és számtalan nyomtatvány készült az aradi officinában.

Réthy Lipót, a megye első nyomdaalapítója mint aradi nyomdatulajdonos megünnepelte 70 éves szakmai jubileumát.

Hosszú pályafutása alatt, sokszor küzdelmes, nehéz körülmények között, egyike maradt azon ritka főnököknek, aki megbecsülte alkalmazottait, és a nyomdászatnak jól képzett, új nemzedéket nevelt.

 A jubileumát követően néhány hét múlva, 1903. július 23-án Réthy Lipót csendesen elhunyt. A minden betegségnek ellenálló 86 éves nyomdászmester lehajtotta ősz fejét a mindeneken uralkodó végzet törvénye előtt, mely elviszi az elsők közül azt is, aki igazán megérdemelte az életet.

Az Aradi Felső temetőben nyugvó porai fölött álló síremlékre vésve szép igazmondás volt olvasható: „Élt a munkának és a közjónak.”                   

                                                                                                Gécs Béla

 

Share

Kiegészítő információk