”Közjava és hasznára… nyomdát állíthasson…”

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Ambró Ferenc 1772-ben azzal a céllal telepedett le Vácon, hogy a városban nyomdát létesítsen. A 245. évforduló alkalmából a város számos programot szervezett a nyomdászat köré.

Amikor Ambró Ferenc 1772-ben azzal a céllal telepedett le Vácon, hogy a városban nyomdát létesítsen, a nyomdászat, Gutenberg korszakalkotó találmánya több mint 300 múltra tekintett vissza. A 18. század a magyarországi nyomdaalapítás nagy korszaka, a már működő nyomdákban dolgozó szedők, nyomdászok más, egyházi-oktatási szempontból jelentős városokba költözve próbáltak nyomdai szabadalomhoz és támogatóhoz jutni. A nyomdász mesterség művelése azonban sok nehézséggel, buktatóval járt, nem volt ez másként Vácon sem.

A kiállítás a Tragor Ignác Múzeum – korábban bemutatásra még nem került  - dokumentumaira alapozva mutatta be Vác nyomdatörténetének első szakaszát, az első nyomda megalapításától a magánkézben lévő nyomdák államosításáig.

A bemutatás kronologikus rendben történt, s az egyes egységek nem csupán a nyomdákat, de a termékeken keresztül a korszak társadalmi-, gazdasági-, politikai és kulturális, szak-, és szépirodalmi jellemzőit is megjelenítették.

A kiállításon 21 nyomda/nyomdatulajdonos és termékeik kerültek bemutatása, a bemutatás arányban áll az adott nyomdáknak a nyomdászat történetében, illetve a város életében betöltött szerepével. A dokumentumok – könyvek, folyóiratok, újságok plakátok és aprónyomtatványok – mellett korabeli eredeti és rekonstruált nyomdai eszközöket is láthattak az érdeklődők.

A kiállítási térben magyarázó szövegek tették érthetővé az egyes nyomdai eljárásokat, különböző nyomdai technikákat, tipográfiai ismereteket. A kiállítás egészén végigfutó látványelemként a falon különböző, a főbb korszakokra jellemző típushoz tartozó betűket ábrázoló díszítőfestés vonult végig.

A kiállításba komponálva, a térben elhelyeztek egy állandó múzeumpedagógia foglalkoztató egységet, melyben lehetőségük nyílt a látogatóknak gyakorlatban is kipróbálni a nyomdász mesterség fortélyait.

A kiállítást megnyitotta: Varga-Kohári Mária, a Váci Egyházmegyei Könyvtár vezetője

 

A kiállítótér kórus alatti része - A váci nyomdászat hőskora. 1772 - 1823

Ambró Ferenc és Gottlieb Antal nyomdáinak, nyomdatermékeinek bemutatása került ide, 2 álló és két fekvő tárlóban kaptak helyett a legjelentősebb, vagy tipográfiai szempontból érdekes kiadványok. Ambró 1772 tavaszán költözött Egerből Vácra. 1775-ben kapott Mária Teréziától kizárólagos privilégiumot nyomda létesítésére, és a városban a nyomdász mesterség gyakorlására, de kiadványai már 1772-ben jelentek meg. Elsősorban a püspökség részére dolgozott. 1792 decemberében halt meg.

Gottlieb Antal 1793-ban vásárolta meg a nyomdát, s haláláig, 1823-ig működtette. A váci mellett fiók nyomdákat is alapított: Nagyváradon (1803-1808) és Máramarosszigeten (1806-1817). Nyomdájában országos jelentőségű kiadványok is megjelentek, ő nyomtatta az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot, az Urániát is.

Ide kerültek a  közérthető, illusztrált magyarázó szövegek nyomdai-, és tipográfiai alapfogalmakról. A dokumentumok hátterét egy 18. századi nyomdabelsőt ábrázoló nagyméretű molinó adta.

A térben elhelyeztek egy 18. századi viselet rekonstrukcióba öltöztetett bábut, aki Ambró Ferencet jelenítette meg.

A bejárattal szembeni falszakasz - A váci nyomdászat kiteljesedése. 1824 – 1900

A korszakot fémjelző 11 nyomda bemutatása időrendben, álló felvő tárlókban eredeti dokumentumokkal (könyvek, újságok, plakátok, aprónyomtatványok), a falon fotókkal , és a váci nyomdászat történetében betöltött szerepüknek arányában.  A korszak jellemző nyomdabelsőjét 2 nagyméretű molinó (szedőterem és nyomdagépterem) jelenítette meg.

A korszak legfontosabb váci nyomdái:

Plöszl (Plessel) Lipót 40 éves váci működése során oktatási, egyházi jellegű, valamint céhes kiadványokat, hivatalos iratokat nyomtatott. A kiadványokban lévő, a várost ábrázoló fametszetek is fontos történeti forrásaink.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc váci kiadványai a Pesten is nyomdával bíró Somogyi és Lukács nyomdában készültek. Somogyi Károlynak korabeli arcképe is fennmaradt.

A Siketnéma Iparintézeti Nyomdában Serédy Géza siket fiataloknak tette lehetővé a nyomdászat mesterségének elsajátítását.

Mayer Sándor volt az egykori Ambró nyomda utolsó nyomdásztulajdonosa. Nevéhez főleg a 19. század végi társadalmi élet felvirágzására jellemző kiadványok – meghívók, plakátok, szórólapok – fűződtek. Kimagasló tipográfiai-esztétikai érzékkel rendelkező nyomdász volt Vácon.

Katzburg Dávid egyike volt a neves váci rabbiknak. Nyomdájából magyar és héber nyelvű kiadványok kerültek ki. Ő adta ki az ország első héber nyelvű folyóiratát, a nemzetközi hírű Tel Talpiot-ot (תל תלפיות).

Az Első Váci Sajtó tudományos érdekessége a  tulajdonos, a neves néprajzkutató Herrmann Antal, aki tudományos kiadványok előállítására kívánt volna szakosodni, de a kor viszonyai között ez nem volt lehetséges.

További bemutatásra került nyomdák/nyomdászok: Robonyi Géza, Spitzer Miksa, Hunnia, Völcz és Társa, Katzburg Lipót.

A bejárattal szembeni falszakasz és az apszis találkozási pontján egy hengeres nagyméretű hirdető oszlopot helyeztek el. Erre másolatban a váci nyomdák által előállított nagyméretű plakátok, valamint a nyomdák saját reklámjai, hirdetései kerültek a 19. század második felétől a 20. század első feléig.

A templom apszisa - A váci nyomdászat fénykora és hanyatlása. 1907-től az államosításig

Vác legmagasabb műszaki színvonalon működő nyomdája a Dercsényi Dezső által alapított Pestvidéki Nyomda volt. 1907-ben hozta létre nyomdavállalatát, mely a város és a régió legjelentősebb nyomdaüzemévé nőtte ki magát. A nyomda 8-12 munkást foglalkoztatott, akik 1 szedőgépet, 2 gyorssajtót és 2 nagyobb, teljes ívnagyságú nyomógépet használtak. Széles körű tevékenységet fejtett ki, számos újság, könyv és jó ízléssel készült, díszes aprónyomtatvány került ki a nyomdagépek alól.

Tárlókban bemutatásra kerültek főbb kiadványai – könyvek, újságok, plakátok, aprónyomtatványok -, az általa használt betűtípusok, nyomdai klisék. A klisék mellé kerültek az azok alapján nyomtatott eredeti könyvoldalak. A dokumentumok hátterét egy 20. század első feléből származó nyomdát ábrázoló fotóról készült nagyméretű molinó adta. A térben elhelyeztünk egy korabeli nyomdai művezetőnek öltöztetett bábut.

A templom déli falszakasza - A váci nyomdászat fénykora és hanyatlása. 1907-től az államosításig

A korszakot fémjelző további nyomdaüzemek bemutatása időrendben, és a váci nyomdászat történetében betöltött szerepüknek arányában – a tárlókban a Fegyintézeti Nyomda, Váci Keresztény Nyomda, Berger Nyomda, Pannónia nyomda kiadványait helyeztük el. Vác Város Levéltárában gazdag anyag maradt fenn a Holokauszt időszakának a váci nyomdákat is érintő rendelkezéseiről, Berger Ernő és a Pannónia tulajdonosa, Abeles Gábor több éves küzdelméről. Az erre vonatkozó dokumentumok másolatai lapozókban kerültek a kiállításba.

A ferences rendtartomány nyomdája, a Kapisztrán Nyomda 1927-ben kezdte meg működését. A ferences kolostor udvarát lefedték, itt alakították ki a nyomda végleges helyét. Kezdetben világi nyomdászokkal dolgoztattak, majd 1929-től laikus testvérek vették át a munkát. Elsősorban egyházi nyomdaként működött, főként hitéleti nyomtatványokat, lapokat, folyóiratokat és könyveket állítottak elő, de reprezentatív kiadványok – mint pl. a Kalevala első magyarországi kiadása - is kikerültek a nyomdagépek alól.

Tárlókban bemutatásra kerültek főbb kiadványaik – könyvek, újságok, plakátok, aprónyomtatványok -, az általuk használt betűtípusok, nyomdai klisék. Ide kerültek azok a kölcsönzött tárgyi emlékek, amelyek a Kapisztrán Nyomdából maradtak fenn: betűtartó regál, betűkészletek, betűszorító (2 szedőállvány rekonstrukción elhelyezve), nyomdai dúcok. A dokumentumok háttereként egy, a Kapisztrán Nyomda belső terét ábrázoló fotóról készült nagyméretű molinót helyeztek el.

A templom hajójának középső tere

A bejárattal szemközt helyezték el a múzeumpedagógiai foglalkoztató egységet. Egy nagyméretű asztalon többféle játéknyomda, betűszedő dobozban játéknyomda-betűk kerültek elhelyezésre, ahol – míg a kisebbek a nyomdákkal játszhattak, a nagyobbak kipróbálhatták a betűszedést is.

A váci nyomdászat kronológiáját egy színes, átlátható táblázat mutatta be.

Katalógus

A kiállításhoz 28 oldalas, A5-ös formátumú színes katalógusfüzet készült, amelyben tételesen bemutatták a korszak nyomdáit, jellegzetességeiket, mindegyik nyomda működését egy-egy jellemző produktumuk színes képével illusztrálva.

A katalógus elérhető a múzeum honlapján: http://muzeumvac.hu/doc/1710_TIM_nyomdaszati_katalog.pdf

 

Múzeumpedagógiai programok

„Legyél te is nyomdász”

A kiállítás idején nem kizárólag múzeumpedagógiai foglalkozások keretében tölthették el az időt interaktívan a látogatók, hanem bármikor rendelkezésükre állt a templom szentély részében kialakított foglalkoztató „sarok”, ahol betűnyomda segítségével lehetőség nyílt a vendégek által összeállított feliratok nyomdázására, illetve a legkisebbek érdekes betűket színezhettek.

„Mesék birodalma”

Kisebb gyermekeknek, óvodásoknak és alsó tagozatos általános iskolásoknak tervezték ezt a foglalkozást, melyet a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében egy családi napba ágyazva is meghirdették. A foglalkozáson Hincz Gyula könyvillusztrátori munkásságába kaptak betekintést az érdeklődők, majd kézműves foglalkozás során a különböző vers-, regény- és meseillusztrációk stílusát idéző alkotásokat lehetett készíteni.

„Ajánlom a tisztelt közönség becses figyelmébe…” Nyomdai reklám és marketing a 19 – 20. században

A kiállításhoz kapcsolódóan felső tagozatosok és középiskolások számára hirdették meg egy speciális múzeumpedagógiai foglalkozást „Ajánlom a tisztelt közönség becses figyelmébe…” Nyomdai reklám és marketing a 19 – 20. században címmel. Erre is érkeztek sérült vendégek, akik remekül megoldották a különböző események reklámozását különböző formákban – színes újsághírek, szórólapok, plakátok készítésével.

Családi nap a nyomdászat jegyében

Szintén a Múzeumok Őszi fesztiváljához csatlakozva rendezték meg október 14-én családi napjukat a nyomdászat jegyében. A meghívott vendég egy igazi vándornyomdász, Novokrescsenszkov Tamás, a Letterpress Workshop Alkotóműhely létrehozója és vezetője volt, akinek segítségével mindenki belekóstolhatott a gyakorlatban is a nyomdászok mesterségébe. A nap folyamán igény szerint több alkalommal volt kurátori tárlatvezetés, valamint a résztvevő gyerekekkel nyomdát és pecsételőket készítettek különböző anyagokból, majd pedig közösen nyomdáztak.

Múzeumandragógia

A helyi pedagógus nyugdíjas klub számára szerveztek tárlatvezetéssel összekötött beszélgetést a kiállításban, melyen nagy örömmel vettek részt az idős emberek.

Tárlatvezetések

A tárlatvezető-teremőrök segítségével folyamatosan biztosították csoportok számára a tárlatvezetéseket a kiállításban, finisszázsként pedig ingyenes tárlatvezetést hirdettek a környező kulturális intézmények, valamint a fenntartó önkormányzat dolgozóinak.

Share

Kiegészítő információk