Aktuális számunk hirdetői

2018 Mátyás király emlékév

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettek 2018-ra.

A Kárpát-medence magyarsága az emlékévhez kapcsolódva számos közös rendezvényt, konferenciát, kiállítást tart majd, illetve a fiataloknak történelmi versenyeket szerveznek.

Az emlékév ünnepélyes megnyitója 2018. január 12-én volt Szegeden, a Hunyadi Mátyás trónra jutását segítő szegedi egyezmény aláírásának 560. évfordulóján. (Ez volt az az esemény, amelyen 1458-ban Garai László nádor, a felesége, Alexandra, valamint Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály macsói bán egyezséget kötöttek, hogy Hunyadi Mátyást közösen Szent István trónjára segítik, és a korábbi sérelmeiket nem idézik fel többet.)

A fővárosban január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bál, ételkóstoló és forgatag lesz Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából. Márciusban Székesfehérváron mutatnak be koronázási misét, áprilisban, Mátyás király halálának évfordulóján pedig megemlékezés lesz Bécsben és Budapesten. Júniusban Bécsben kiállítás nyílik majd a város elfoglalásának évfordulóján. Az emlékév a kolozsvári magyar napoknak is egyik központi témája lesz a tervek szerint.

A Kincses Kolozsvár Egyesület február 23–24-én tart megemlékezést Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából. Szeptemberben Vajdahunyadon többnapos rendezvénysorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt.Képtalálat a következőre: „2018 mátyás király emlékév”

Képtalálat a következőre: „2018 mátyás király emlékév”

 

A corvinák Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek. A név eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a gyűrűt tartó holló.) Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették az itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo és Monté di Giovanni, illetve Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo Medici („il Magnifico”) gyűjteményét is. A budai könyvkötő műhely Mátyás reprezentatív könyvtára számára egyedi kötéstípust fejlesztett ki.

A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete program listájára. Ma már 216 corvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon csak 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona.

 

Mátyás Corvinái

A reneszánsz kor egyik legnagyobb és legértékesebb magyar gyűjteménye Mátyás király könyvtárában a Bibliotheca Corvinianában (Corvina Könyvtárban) található. A hatalmas tárral rendelkező könyvtár melynél nagyobb csak V. Miklós pápának volt az 1400-as évek közepén egyedülálló színvonalat képviselt. Mátyás könyvtárának kialakításában és gyűjtésében Vitéz János a nagy műveltségű tudós- ki Mátyás nevelésében is részt vett-kivételesen összeállított könyvtára lett a példa, melyhez később Janus Pannonius is csatlakozott.

A könyvtár virágzása egészen 1472-ig tartott Vitéz János és Janus Pannonius lázadásáig, ekkor a király lefoglalta Vitéz János könyveit amivel újból gyarapodott a könyvtár, ám a lázadás miatt a király kiábrándult a humanistákból, csak akkor kapott megint szenvedélyt a könyvek iránt mikor 1476-ban házasságot kötött Aragóniai Beatrixszal. Az Itáliai reneszánsz nagy hatással gyakorolt rá, Beatrix sok gyönyörű, értékes könyvet hozott magával, a pompás Aragón Könyvtár híre pedig fokozta érdeklődését saját könyvtára iránt is. Ebben az időben érkezett az udvarhoz Taddeo Ugoletti, Galeotto Marzio, Bartolomeo Fonte, akik tudásukkal sokat segítettek a könyvtár bővülésében, minőségi tartalom fordításával. 

A könyvtár nem egyik hónapról a másikra duzzadt ekkorára ( kb 2500 kódexet is tartalmazott), hiszen minden könyvet (kódexet) kézzel készítettek a nyomtatott változatokat ugyanis értéktelenebbnek tekintették. A munkára Mátyás a könyvtár élén álló prefektus keze alá mintegy harminc miniátort, másolót és könyvkötőt rendelt Budán működő fordító műhelyébe, ezenkívül külföldön is főleg Firenzében másoltatott kódexeket. Egy kódex elkészítéséhez néha több, mint egy hónap is kellett a témájától függően.

Mátyás Corvinái olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul corvus vagyis hollót jelent. A kódexeket kívülről színes selyem vagy bársony borítás fedte amit ötvös munkával díszítettek, zománcozott ezüst csíkkal zárták. A vörös bőrkötéseket pedig aranyozott, ezüstözött vagy vaknyomásos arabeszkekkel, virágdíszekkel látták el így pompás, gazdag külső takarta az értékes tartalmat. A tartalmat is díszírótették különböző motívumokkal: lapkeretdíszekkel, benne kandeláberek, puttók, medaillonok,vignetták, miniatúrák voltak. Egyes kódexek kezdő lapján tipikus reneszánsz architektonikus miniatúra található: oszlopokkal, a háttérben üde táj. Az alakok közt még a kánonképekben is gyakran felismerhető Mátyás király és Beatrix alakja, sőt az ifjú Corvin Jánosé is. Szimbólumok közül a: sárkány = bátorság; méhkas = szorgalom; kút = elmélyülés, bölcsesség; hordó = mértékletesség; gyűrű = hit; éggömb = igazságosság; acél és kova = erő és szellem; homokóra = a cselekvéseket siettető idő felhasználása a legjellemzőbb. Indafonatos díszítésnél az egyszerű firenzei fehér mintát használták.Mátyás gyűjtési szenvedélye és a tökéletességre való törekvéséről, hogy Európa legszebb és legnagyobb könyvtárát hozza létre Bartolommeo della Fonté így ír:

„a királynak az a szándéka, hogy amint minden más dologban, ebben a könyvtárban is felülmúlja a többi uralkodót...fölül is fogja múlni őket".

                         

Az ókori klasszikus görög irodalom mellett a latin egyházatyák írását gyűjtötték és másolták le, mert úgy hitték akkor még romlatlan nyelven írtak, de a filozófiai, teológiai és történettudomány mellett jogi, irodalmi, földrajzi, természettudományi, orvosi és építészeti munkákat is magába foglalt a gyűjtemény. A könyvtáros feladata volt a könyvek felkutatása Európa szerte, a tudósok feladata pedig a művek lefordítása és kommentálása. Az eredeti ókori görög nyelvet viszonylag kevesen ismerték és értették tökéletesen a tudósokra így nagy kihívás várt a fordításoknál, éppen ezért egy könyvtár annál értékesebbnek bizonyult minél több ókori görög mű lett lefordítva egyedi példány számban. Mátyás király kitartó szenvedélyének köszönhetően a Corvina könyvtár olyan tökéletes és rendkívül nagy gyűjteménnyel rendelkezett melyhez fogható egészen a király haláláig az Alpoktól északra nem volt. Különlegessé tette az is, hogy a Corvináknak (kódexeknek) hatvan százaléka Mátyás uralkodása alatt nem jelent meg nyomtatásban, vagyis egyedisége lévén hatalmas összegeket értek egyenként is, egy harmada pedig ókori görög műfordításból származott.

 

Az egyik leghíresebb Corvina a Thuróczy-krónika (Chronica Hungarorum) vagyis a Magyarok Krónikája, melyet Thuróczy János Túróc vármegyei birtokos, országbíró és történetíró az 1480-as években kezdett el megírni II. Kiss Károly történetével, amit Lorenzo dei Monaci átírt költeményeivel bővíti, később a hun történethez hozzá írja Küküllei I. Lajos életrajzát is. A teljes Chronica Hungarorum 1488. március 20.-án Brünnben jelenik meg a második kiadás pedig még ugyan azon év júniusában Mátyás királynak ajánlva Augsburgban jelenik meg, Mátyás királynak szóló ajánlást a nyomdász aranybetűkkel nyomtatta. A Thuróczy krónika megjelenése előtt a magyarországi irodalmi művek meglehetősen szerényen voltak illusztrálva, ezért a Magyarok Krónikája kivételesnek és példaértékűnek számított Mátyás krónikáinak készítésénél. A krónika szövegét 41 magyar vezér és király portréja díszíti. Minthogy öt metszetet - olykor kissé átalakítva - kétszer is felhasználtak, a 41 képmást 36 fadúcról állították elő. A portrék egyébként nem hiteles képmások, ám az ábrázoltak attribútumait gyakorta pontosan feltüntették. 

 

A Thuróczy krónika itt nézhető meg: http://thuroczykronika.atw.hu/pdf/Thuroczy.pdf 

 

1490. április 6-án meghal a király, Mátyás halála után még 150 befejezetlen Corvina volt Firenzében, ezek már nem készültek el, a király halála után két évvel a a budai másoló műhelyt is bezárták a könyvtár így lassan pusztulásnak indult. Mátyás után trónra lépő Ulászló nem értékelte a szellemi örökséget nem csakhogy bezárta a Kódex másolót, hanem bőkezűen ajándékozta az igen nagy értékű és ritka Corvinákat. A kódexeket széthordódtak a világban, nagy részük Brüsszelbe és Konstantinápolyba került. Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris, hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus „Romae instauratae libri III." műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába, és mint Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba. 1869-ben Ferenc Józsefet I. Abdul Aziz szultán megajándékozta őt négy hiteles, eredeti kötésben levő corvinával a Topkapi-szeráj könyvtárából. A köteteket Ferenc József a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át. Később a Széchenyi Könyvtárba találta a Scholasticus-corvina és Trotti-könyvtárban őrzött Damascenus-corvina is. 877-ben II. Abdul Hamid török szultán a Topkapi-szerájban őrzött majdnem valamennyi corvina-gyanús kódexet ide ajándékozta, 35 kódex került így az Egyetemi Könyvtárba. 1932-ben a Magyarország és Ausztria közt megkötött velencei kultúr-egyezmény hatására 16 hiteles corvina érkezett haza és került a Széchényi Könyvtárba, köztük olyan pompás példány, mint a Philostratus, Anonymus, Képes Krónika stb.

Jelenleg az Egyesült Államokban (4 db), a bécsi Nemzeti Könyvtárban (37 db), a Vatikáni Könyvtárban (9 db), Prágában, Salzburgban, Brüsszelben és még más városokban is vannak Corvinák amik hazatérésükre várnak. Ma Magyarországon 53 corvina van, ami a hiteles kódexeknek körülbelül egynegyed része.

2005-ben a Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára.

                       

 

Az eredetiről digitalizált Corvinák ezen a linken megnézhetők

http://www.corvina.oszk.hu/

 

 

Share

Kiegészítő információk