Aktuális számunk hirdetői

Március 8.: Nemzetközi Nőnap

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

 

 

Március 8-án tartják a Nemzetközi Nőnapot annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot.

A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő - emlékére. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.

A Nemzetközi Nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt. (Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.

Magyarországon először 1913-ban tartottak nemzetközi nőnapot, ám csak 1948-tól kezdték azt március nyolcadikán ünnepelni.

Egy 1895. november 18-án kiadott rendelet tette lehetővé nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot, igazi változást azonban ezen a téren csak a világháború körüli időszak hozott. Az első női mérnökhallgatókat 1918-ban vették fel a Műegyetemre, összesen négyet. Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki

 

Marie Curie (1867-1934) „A dolgoktól nem félni kell, hanem megérteni őket.”

1

A Madame Curie-ként ismert lengyel-francia fizikus és kémikus, volt az első, aki két Nobel-díjat kapott. Ő volt az első női professzor a Párizsi Egyetemen és az első nő, akinek földi maradványait a párizsi Pantheonba helyezték munkája iránti tiszteletből.

 

Rosa Parks

Forrás: Wikipedia

Az 1950-es évek amerikai emberi jogi mozgalmak “anyja” egy szerény, alabamai varrónő. Ő Rosa Parks. 1955-ben vonult be a történelemkönyvekbe tettével, amikor nem adta át a helyét a buszon egy fehér férfinak. Letartóztatták, bíróságra került, és pénzbüntetéssel is sújtották, majd akcióját, az akkor még fiatal Martin Luther King vezetésével egy nagyszabású tiltakozó mozgalom követte, amelynek eredményeképpen a Legfelsőbb Bíróság módosított a korábban kirekesztő törvényein.

 

 

Ellen Jonhson Sirleaf

A libériai, Harvardon végzett politikus és közgazdász az ország miniszterelnöke lett. Ő a legelső afrikai női államfő, Libéria első női elnöke. 2011-ben Nobel-békedíjat kapott a nők jogainak védelméért.

 

Brunszvik Teréz (1775-1861) – az első óvoda megalapítója az Osztrák-Magyar Monarchia területén 

Brunszvik (Brunswick) Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia, magyar grófnő élt Oroszországban, Svájcban, Csehországban és Bécsben is. Úgy tartják, Magyarországon ő állított elsőként karácsonyfát 1824-ben, Martonvásáron. Ám ennél jóval jelentősebb dolgot tett, nem csupán a magyar nőkért, de gyermekeikért is. A bölcsődéket, melyekről korábban már írtunk, jó pár évvel megelőzték az óvodák. Az első hazai kisdedóvót, Brunszvik Teréz nyitotta meg, méghozzá anyja budai házában (a Mikó utca és Attila út sarkán) 1828. június elsején, Angyalkert néven.

 

 

Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (1847–1922) – az első magyar orvosnő  

Élete fordulópontját 1869 hozta meg a számára, amikor értesült arról, hogy a zürichi egyetem hallgatói közé nőket is felvesznek. 1872-ben nyert felvételt, és igen nehéz körülmények között, de 1879-ben elvégezte az egyetemet és orvossá avatták. A zürichi egyetem sebészeti klinikáján és egy alapítványi kórházban is dolgozott, mielőtt 1880-ban hazatért volna Magyarországra. Itthon azonban nem ismerték el diplomáját. 1982-ben letette a szülésznői vizsgát és szülésznőként kezdett el dolgozni. 1895-ben egy királyi rendelet hozta meg számára a várva várt reményt – ebben a nők számára is lehetővé tették, hogy Magyarországon egyetemi képzésben vegyenek részt. Végül 1897 tavaszán Budapesten orvosdoktorrá avatták. Vilma 17 évet várt arra, hogy hazájában is elismerjék tudását és végzettségét.

 

Florence Nightingale

Az 1820-ban született angol ápolónőnek köszönhetjük a modern nővérképzés és betegellátás reformját. Florence-t tekintjük a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyik úttörőjének, ugyanis ő alkalmazott először statisztikai megközelítést a betegápolás hatékonyságának elemzésére. Florence Nightingale azt hangoztatta, hogy a megfelelő ellátáshoz és az alapvető méltósághoz nemtől, nemzetiségtől és vallási felekezettől függetlenül mindenkinek joga van.

 

Emmeline Pankhurst 

A brit szüfrazsett mozgalom vezetője, elsősorban az ő érdeme a női választójogok elismertetése Angliában. Nagy-Britanniában ő volt az első nő, aki politikai eszközökkel is felvette a harcot a nők jogaiért. 1903-ban megalapította a Nők Szociális és Politikai Egyesületét, céljaik elérése érdekében pedig akár radikális eszközöket is alkalmaztak: gyakran törtek be ablakokat, de rendőröket is megtámadtak. Az első világháborúban a kormány mellé állt, nyilvánosan bátorították a nőket a gyári munkára, a fiatal férfiakat pedig a harcra. Kitartásával elérte, hogy minden 30 éven felüli nő szavazati jogot kapjon.

 

Katherine Switzer volt az első nő, aki lefutotta a Bostoni maratont, annak ellenére, hogy a szervezők megkísérelték leállítani, 1967r

erosno20

 

Gertrude Ederle az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát (1926)

3

 

Az első női kosárlabdacsapat a Smith Főiskoláról 1902-ben

noikosar.jpg

 

Amelia Earhart, aki 1928-ban átrepülte az Atlanti-óceánt.

erosno10

 

Mary Katherine Goddard (1738. június 16. – 1816. augusztus 12.) az első nyomdász, aki 1777-ben a Függetlenségi nyilatkozatot az összes aláíró nevével kiadta - nem kis kockázatot vállalva ezzel -, és valószínűleg az első nő, aki postamesteri állást töltött be az Egyesült Államokban.

Képtalálat a következőre: „Mary Katherine Goddard 13”

A nő, aki kinyomtatta a Függetlenségi Nyilatkozatot

 

 

 

 

Share

Kiegészítő információk