Aktuális számunk hirdetői

Nyomtassunk Nemzeti Dalt! Megnyílt a Kiscelli Nyomda

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Március 12-én megnyílt A kiscelli nyomda - Fejezetek a főváros nyomdászattörténetéből címet viselő régi-új állandó kiállítás, ezzel együtt tovább bővül a múzeum kínálata.

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

1848. március 15-e reggel a forradalmi tömeg a Nemzeti dalt és a 12 pontot elvitte Landerer és Heckenast nyomdájába. A legenda szerint Landerer a császári retorziótól tartva nem vállalta a nyomtatást, de halkan odasúgta: foglalják le a gépet. A Columbia-nyomdagépen elkezdődött a nyomtatás, s másnap petícióként küldték a 12 pontot a pozsonyi országgyűlésnek.

A Kiscelli Múzeum látogatói 170 évvel később a Landerer és Heckenast nyomdájából származó sajtón nyomtathatják ki a 12 pontot. A megújult kiscelli nyomdában megismerkedhetnek a budapesti nyomdászat történetével. A Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról című időszaki tárlatunkon is megidézzük a reformkort és a szabadságharcot: megnézhetik Kossuth Lajos sakk-készletét, és kiderül, melyik társas volt gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének kedvence.

Program:
11:00 és 14:00 - Nemzeti Dal nyomtatása János bácsival

A nemzeti ünnep alkalmából a múzeum látogatása ingyenes.

Kiscelli Múzeum fényképe.

A kiscelli nyomda - Fejezetek a főváros nyomdászattörténetéből címmel állandó kiállítás nemcsak Klösz György nyomdászati munkásságát, de a kiscelli kastélynál is idősebb, a budai Szentháromság-oszlopot ábrázoló réz nyomólapokat is felvonultat.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180311kiscellnyomda/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180311kiscellnyomda/02.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180311kiscellnyomda/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180311kiscellnyomda/03.jpg

A Kiscelli Múzeumnak korábban is volt nyomdatörténeti kiállítása Nyomdák és Újságok Buda-Pesten címmel, most azonban jelentős mértékben megújítottuk ezt, mind installációjában, mind tartalmában, szellemében” - mondta el Balla Loránd muzeológus, a kiállítás kurátora. „Bár a tárlaton szereplő tárgyak részben maradtak, másfajta tematikával mutatjuk be azokat. A kiállítás egyfajta provokációként is felfogható, amely nem fogadja el az eddig kialakult történeti kiállítások kánonját, amely arról szól, hogy a falakra kilógatunk ilyen-olyan képeket, alattuk pedig különféle háromdimenziós tárgyakat mutatunk be tárlókban. Ez a kiállítás a történelem, a művészettörténet és a képzőművészet egyvelege. A történeti rész foglalkozik a nyomdászat technika- és részben társadalom-, illetve vállalattörténetével. A művészettörténeti megközelítés megismerteti a nyomdászati végtermékek egy részét, a míves szakrális barokk nyomatoktól, a világi réz-, acélmetszeteken át a litográfiai látképekig, valamint ezek nyomólapjait és köveit. Ezekről tudni kell, hogy életre keltettünk több mintegy 350 éves rézlemezt, valamint 19. századi acéllemezeket, azaz ezekről nyomtattunk eredeti gépeken. Maga kiállítás installációja véleményem szerint egy képzőművészeti alkotásként is felfogható. A dizájnja erősen indusztriális hatású, rengeteg a fém, a bemutató videók zenéje is erre utal. Úgy gondolom, hogy érdekes lehet a látogatók számára, hogy például szakrális tematikájú metszeteket és nyomólapokat láthatnak az 1848-ban nyomtatott Nemzeti dal gépei társaságában egy artkraft hatású kiállítási installációban.

A kiállítás talán legértékesebb darabja a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló nagyméretű, két darabból álló rézmetszet, amelyet 1712-ben készített a bécsi Franz Ambros Diettel. A nyomólapként használt rézmetszet érdekessége, hogy a korabeli, s nem a ma ismert formájában mutatja be a szobrot. A műalkotás 1901-ben Toldy László adományozása révén került az akkori Székesfővárosi Múzeum gyűjteményébe.

A kiállítási anyag nagy részét egyébként 1966-ban Nyomdaipari Tröszt adta át a múzeumnak, ahol már régen kiselejtezték ezeket a nagyrészt 19. századi gépeket. Mivel magát a Trösztöt 1963-ban alapították, a tárgyak többségének az eredte sokáig ismeretlen volt, ám Balla Lorándnak sikerült azonosítania, hogy a kiállításban láthatóakat hol használták eredetileg. Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18. század és 1914 közötti időkből származó betűkészletét adományozta, s érkeztek tárgyak más nyomdákból is. A Kiscelli Múzeumban őrzött nyomdászattörténeti emlékanyag meghaladja az ezer darabot, amelyek között van harminc nyomdagép, illetve könyvkötészeti prés a 19. századból és a 20. század elejéről, százkilencven nyomólemez (réz és acél lemezek, fa dúcok, litográfiai kövek), számos nyomdászati és könyvkötészeti eszköz, zömük az 1900 körüli időkből, és szép számú betűsorozat is. A nyomdaipar rohamléptekkel fejlődött, így a kézi prések mellett szerepel Linotype-szedőgép is, amely a korának csúcstechnológiája volt. Nagyon fontos kultúrtörténeti emlék az egykori Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a tizenkét pontot és Nemzeti dalt nyomtatták. Ezt a látogatók is használhatják majd a megnyitón, illetve március 15-én, hogy saját maguknak készítsenek nyomatokat.

A nyomdászok évszázadokon át kiváltságos csoportot képviseltek a munkások között, hiszen leegyszerűsítve kultúrát állítottak elő, s egy-egy nyomda legtöbbször kiadó és könyvkereskedés is volt. Ráadásul a mesterségbeli tudásra többnyire külföldön, leginkább német nyelvterületen lehetett szert tenni, így a nyomdászok öntudatos, világlátott emberek voltak” - tette hozzá a kurátor.

A megújult, Kiscelli Nyomda – Fejezetek a főváros nyomdászattörténetéből című kiállításon külön vonulatként szerepel Klösz György munkássága. A magyar fényképészet egyik úttörője, a modern Budapest megszületésének (és persze a korábbi Pest és Buda pusztulásának) megörökítője a 19. század végén már nyomdát is üzemeltetett a Városligeti fasor 49. szám alatt.

/Kiscelli Múzeum, Műemlékem/

Share

Kiegészítő információk