Küzdjünk a sztereotípiák ellen: a Papír használata nem környezetkárosító. Tények és számok a nyomtatott kommunikációról

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

„Tisztelt Partnerünk!

 Hozzánk küldött e-mail üzenetét az alábbi mondattal fejezte be: „Az e-mail kinyomtatása előtt kérem, mérlegelje a környezeti hatását”. Ez a mondat pontosan visszatükrözi a nyomtatott kommunikációval kapcsolatos manapság divatos és széles körben elterjedt sztereotípiákat. Azt üzeni az e-mail címzettjének, hogy

 

-          a papír a felelős az erdőpusztításokért,

-          magas széndioxid lábnyoma miatt használata káros hatással van a környezetre,

-          az elektronikus kommunikáció (e-mail, internet) környezetkímélőbb megoldás.

És még sorolhatnánk az ehhez hasonló papír-ellenes tévhiteket. A valóság ezzel szemben az, hogy

-          a világ fakitermelésének 80 %-át az energiatermelés és az építőipar használja fel, a papíripar mindösszesen 11 %-ot,

-          Európa területén csak fenntartható erdőgazdálkodásból származó alapanyagú papír használható fel,

-          öt és fél perc internet használat ugyanannyi szén-dioxidot bocsát ki, mint egy színes A/4-es papír kinyomtatása és postázása,

-          az Európában keletkező elektronikus hulladéknak csak elenyésző részét tárolják és hasznosítják megfelelően, túlnyomó többsége Afrika vagy Ázsia szegényebb országaiba kerül az ottani környezetet szennyezve és komoly közegészségügyi problémákat okozva.

A fentiek nemcsak állítások, hanem adatokkal alátámasztott tények, melyek valódiságáról Ön is meggyőződhet a nemzetközi Two Sides kampány magyar nyelvű honlapján (www.hu.twosides.info) vagy a Nyomda- és Papíripari Szövetség „Mítoszok és tények” kiadványából.”

 

A fenti minta természetesen csak ötletet ad, bárki szabadon módosíthatja a tartalmat. A lényeg, hogy saját környezetünkben, saját lehetőségeink keretei között mindent tegyünk meg a nyomtatott kommunikációt érintő igaztalan támadások ellen.  Ehhez szolgáltat érvrendszert a fent említett web oldal és kiadvány, de Szövetségünk honlapján megtalálhatják az INTERGRAF ezzel kapcsolatos részletes dokumentumát is.

 

Örömmel tapasztaltuk, hogy az Interpress Külkereskedelmi Kft. már mellénk állt ebben a kampányban, reméljük, mind többen lesznek.

 

Előre is köszönjük együttműködését!

 

Budapest, 2014. január 16.

 

Üdvözlettel:

 

dr. Peller Katalin

főtitkár

 

 

                Balogh Melinda

                főtitkári asszisztens

 

1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6.

Tel.: +36 1 350-7728

Fax: +36 1 270-9104

Mobil: +36 30/868-3693

www.fedprint.hu

 

Az INTERGRAF nemzetközi nyomdaipari szervezet, melynek tagja a Nyomda- és Papíripari Szövetség is egy csokorba gyűjtötte a papírral és nyomtatott kommunikációval kapcsolatos tényeket.

 
 
Ezek rámutatnak olyan környezetvédelmi szempontokra is, amelyekre az általános közvélekedés gondolni sem szokott. Mindenegyes megállapítás eredeti forrását is tartalmazza a mellékelt dokumentum. Úgy véljük, hogy még a szakmabeliek számára is okozhatnak meglepetéseket ezek a megállapítások.

Amennyiben a dokumentum egészét vagy bármely részét hasznosnak tartják, azt nyugodtan felhasználhatják saját kommunikációjukban, azonban kérjük, hogy forrásként az INTERGRAF-ot, illetve a lábjegyzetben szereplő hivatkozást feltétlenül jelöljék meg - olvasható a Nyomda- és Papíripari Szövetség hpnlapján.


 

 

 

TÉNYEK ÉS SZÁMOK A NYOMDA- ÉS PAPÍRIPARRÓL

2013. november

 

 

TARTALOM

A PRINT ÉS A KÖRNYEZET VISZONYA

A DIGITÁLIS MÉDIA KÖRNYEZETI HATÁSAI

A PRINT HATÁSA

FOGYASZTÓI PREFERENCIA

ERDŐKRE VONATKOZÓ ADATOK

A PAPÍRIPARRA VONATKOZÓ ADATOK

A NAPILAPOKRA VONATKOZÓ ADATOK

EGYEBEK

 

 

A PRINT ÉS A KÖRNYEZET VISZONYA

  • Az Európában használt papír 71,7%-át hasznosították újra a 2012-es év folyamán. Az Európán belüli papírfogyasztás 2013-ban 13%-kal volt alacsonyabb, mint 1998-ban, az újrahasznosított papír mennyisége azonban másfélszer annyi.[1]
  • Európában a papírrostokat átlagosan 3,5 alkalommal hasznosítják újra egy év alatt. A globális átlag 2,4 alkalom.[2]
  • Európán belül a papírt és a kartonpapírt hasznosítják újra a legnagyobb mennyiségben (81,3%), ezt követi az acél (74%), az üveg (70%) és az alumínium (67%).[3]
    • A farostok általában 4-6 alkalommal hasznosíthatók újra, utána viszont elgyengülnek és alkalmatlanná válnak a papíriparban való további felhasználásra.[4]
    • A napilapok és a hullámpapírból gyártott kartondobozok 90%-a újrahasznosított rostokból készül.[5]
    • Az EU-ban működő papírgyárak fele részben újrahasznosított papírt használ. Ez 25%-kal több, mint az 1998-ban mért érték.[6]
    • A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően az európai erdők évente másfélmillió futballpályányi területtel gazdagodnak. Ma már 30%-kal több fa van Európában, mint 1950-ben.[7]
    • „Az erdészet a leginkább fenntartható elsődleges energia- és alapanyag-szolgáltató iparág. Ahhoz, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással, több fát kell használnunk, nem kevesebbet. Ha a nagyobb felhasználás révén megnő a fákra a kereslet, akkor több fát ültetnek el, így a kínálat is nagyobb lesz. A fa az egyetlen olyan alapanyag, amely megújul, természetes módon lebomlik és nagy mennyiségben áll rendelkezésre.”[8]
    • Egy könyv gyártása során ugyanannyi széndioxid keletkezik, mint amennyit egy 7 km-es autóút juttat a levegőbe.[9]
    • A hullámpapírból készült csomagolóanyagok 80%-át gyűjtik be újrafelhasználásra.[10]
    • A papír az összes újrahasznosított anyag mennyiségének a kétharmadát teszi ki. Ez kétszer annyi, mint az újrahasznosított üveg, fém és műanyag együttes mennyisége.[11]
      • A cellulóz-, a papír- és a nyomdaipar a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 1,1%-áért felelős, tehát ez az értéklánc az egyik legkisebb kibocsátó az összes iparág közül.[12]

 

A DIGITÁLIS MÉDIA KÖRNYEZETI HATÁSAI

  • §  Az internet alapú oktatási segédletek globális felmelegedésre való hatása a nyomtatott tankönyvekének tízszerese és harmincszorosa között van.[13]
  • Az elektronikus számlázási és fizetési rendszer környezeti hatása önmagában sokkal alacsonyabb, mint a papír alapú rendszeré. Az adatszerverek működtetése révén felhasznált energia a legnagyobb tényező a súlyozott környezeti hatást illetően.[14]
  • A kommunikációs technológia termékeinek esetében a gyártási folyamat teszi ki azok széndioxid-lábnyomának a legnagyobb részét. Ez a folyamat ugyanis hatalmas mennyiségű energiát használ fel. Például, ha azért szeretnénk lecserélni a meglévő laptopunkat egy újra, mert az 10%-kal hatékonyabb energiafelhasználással rendelkezik, a gyártás, a kiszállítás és az eladás folyamán a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok miatt e lépésünk átlagosan 41 évnyi használat után térülne csak meg. Ha az extra hatékonyság 70%-os, akkor is 13 évig tart ez az amortizációs időszak.[15]
  • „Becslések szerint a kommunikációs technológia termékei és szolgáltatásai az EU áramfogyasztásának 8-10%-át, és széndioxid-kibocsátásának 2,5-4%-át teszik ki (ez a szám összevethető a repülőgép-gyártási szektorral, amelyet immáron az EU szabályoz). Ezek az értékek folyamatosan nőnek, és 2020-ra megduplázódhatnak. Ezt szem előtt tartva jogosan merül fel az igény arra, hogy a kommunikációs technológia szektor aktívan részt vállaljon a klímaváltozás ellen folytatott küzdelemben. […] Az adatközpontok energiaigénye is jelentős. Míg a pontos értékeket nehézkes kiszámolni, a legmegbízhatóbb becslések szerint csak a nyugat-európai adatközpontok 2020 környékén évente 100 milliárd kilowattóra energiát fogyasztanak majd el. Ez ugyanannyi, mint Hollandia teljes energiafogyasztása!”[16]
  • A napilapok általában környezetbarátabbak, mint az internetes oldalak.[17]
  • A kommunikációs technológia termékeinek, valamint azok infrastruktúrájának teljes áramfogyasztása 2005-ben 214,5 terrawattóra volt (vagyis az EU teljes áramfogyasztásának 8%-a abban az évben). Ennek a környezeti hatása ugyanannyi, mint 98,3 tonna széndioxidénak (az EU 2005-ben mért teljes széndioxid-kibocsátásának 1,9%-a). Az előrejelzések szerint 2020-ra ez a szektor 304,7-433,1 terrawattóra áramot fog fogyasztani, ami az EU teljes akkori áramfogyasztásának 7,7-10,9% közötti értékét teszi majd ki.[18]
  • Naponta átlag 247 milliárd email került elküldésre 2009-ben (levélszeméttel együtt). 2013-ban ez az érték 507 milliárd körül volt.[19]
  • Franciaországban egy százfős cég minden alkalmazottja naponta kb. 58 email-t kap és 33-at küld ki, átlagosan 1 MB méretű melléklettel. Ezek az email-ek is üvegházhatású gázkibocsátást okoznak. Ha 220 munkanappal számolunk évente, a cég 13,6 tonna széndioxid-kibocsátásért felelős.
    Internetes keresés: Úgy becsülik, hogy a franciák átlagosan 2,6 keresést végeznek az interneten naponta, illetve évente 949-et. 29 millió francia felhasználóval számolva a netes keresés 287.600 tonna széndioxid kibocsátásáért felelős az országban.
    USB drive használata: Ha egy száz fő által látogatott konferencia során a részvevők mindegyike kap egy pendrive-ot rajta a konferencia anyagával, és úgy dönt, hogy a 200 oldalas dokumentumot elejétől a végéig a számítógépén olvassa el, a csak az információküldésből eredő üvegházhatású gázkibocsátás nagyjából nyolcszorosa annak a mennyiségnek, ami akkor kerülne a levegőbe, ha ugyanezt papírról olvasnák.
    Ezek a gázkibocsátások 80 kg széndioxidot tesznek ki, így a széndioxid-lábnyom 20%-kal nagyobb, mint a hagyományos konferenciáké (ami alapesetben 400 kg széndioxidot jelent).[20]
  • A Google-keresések naponta 96,5 tonna széndioxidot juttatnak a levegőbe, ebben pedig nincs benne az az energiafelhasználás, amit óriási mennyiségű adatainak tárolása igényel.[21]
  • Egy komputer és monitor legyártása során 240 kg fosszilis tüzelőanyagot, 22 kg vegyszert és másfél tonna vizet használnak fel.[22]
  • Évente 152 milliárd kilowattóra energiára van szükség az internet működését biztosító adatközpontok puszta fenntartásához. Ha ehhez hozzávesszük azt az energiát is, amelyet a rájuk csatlakoztatott számítógépek és perifériák használnak fel, akkor mindez kiteszi az összes emberi tevékenységből fakadó széndioxid-kibocsátás 2%-át. Ez egy szinten van a légiközlekedés széndioxid-lábnyomával.[23]
  • 5 és fél perc internetezés ugyanannyi széndioxidot bocsát ki, mint egy színes A4-es papír kinyomtatása és postázása.[24]
  • Az internet 300 millió tonna széndioxidot juttat a levegőbe évente. Ez megegyezik a Lengyelországban történő fosszilis tüzelőanyag-égetés hatására évente keletkező széndioxid teljes mennyiségével, vagy Angliában ugyanennek a felével.[25]
  • Ha napi 30 perc olvasási idővel számolunk, akkor egy web-alapú újság átböngészése nagyjából ugyanakkora környezeti hatással rendelkezik, mint egy nyomtatott újságé.[26]
  • Ha húsz címzettnek elküldünk egy 400 kbyte méretű csatolmánnyal ellátott email-t, azzal ugyanannyi energiát fogyasztunk, mintha egy 100 wattos izzót 20 percen keresztül égetnénk.[27]
  • Európában az elektronikus hulladék mennyisége 3-5%-kal nő évente; ez az összes közületi hulladék évenkénti növekedési rátájának háromszorosa.[28]
  • Jelenleg az EU-n belüli e-hulladéknak csupán egyharmadáról érkezik megerősítés annak megfelelő módon történő gyűjtéséről és kezeléséről a tagállamoktól. A jelenleg érvényben lévő uniós törvény szerint fejenként 4 kg e-hulladékot kell begyűjteni minden évben, ami EU-szinten évi 2 millió tonnát jelent. Az EU évente kb. 10 millió tonna e-hulladékot generál. 2020-ra úgy becsülik, hogy az évente keletkező e-hulladék mennyisége 12 millió tonnára nő.[29]

 

A PRINT HATÁSA

  • Akár 29%-kal javulhat a közérzetünk, ha olvasás közben pozitív taktilis ingerek is érnek minket, mint például amikor kinyitunk egy borítékot, amit egy barátunk kézzel címzett meg.[30]
  • „Ami a marketinget illeti, a magazinoknak van egy fontos előnyük a netes oldalakkal szemben: ha elhagyunk egy weboldalt, az eltűnik, és a hatása is megszűnik hamar. Egy magazin ezzel szemben ott marad a dohányzóasztalon vagy a táskában. Sokkal hatékonyabb tehát, amikor komplex témákat kell boncolgatnunk, így ugyanis több időt tölthetünk el közönségünkkel.”[31]
  • Az iPad-nél 6,2%-kal, a Kindle-nél 10,7%-kal lassabb átlagos olvasási sebességet mértek, mint a nyomtatott könyveknél.[32]
  • Papírról 10-30%-kal gyorsabban olvasunk, mint képernyőről.[33]
  • Az olvasás 68%-kal csökkenti a stresszt. Ha csendben olvasunk hat percig, az elégséges idő ahhoz, hogy a szívritmusunk lelassuljon és az izmaink feszültsége csökkenjen.[34]
  • Ha képernyőről olvasunk egy elbeszélést vagy egy hosszabb szöveget, akkor kevésbé tartjuk meg az információt, mintha ugyanazt papírról olvasnánk.[35]
  • A különféle tanulási segédeszközök használata esetenként gátolhatja a gyermekek haladását a tanulásban, ugyanis a szülők hajlamosak az eszköz helyes használati módjára koncentrálni a tananyag helyett.[36]
  • A nyomtatott könyvek olvasása jobb információmegtartást eredményez, mint az e-könyveké, és kevésbé is fárasztja a szemet.[37]
  • A „digitális tanulók” óránként 27 alkalommal váltanak a különféle médiaplatformok között (gyakorlatilag majdnem minden 2. percben). Mivel egyszerre használnak többféle médiát, a köztük és az adott tartalom között létrejövő érzelmi kapcsolat erősen limitált.[38]
  • A DM szerepének megértésében segíthet a neurológia tudománya. A kézzel megfogható anyagok nagyobb hatással bírnak az agyunkra. A fizikai érintés mélyebb érzelmi reakciókat vált ki, ami fontos a memória és a márka-asszociáció szempontjából, valamint felfokozza az agy és a belső késztetések kapcsolatát, így a hirdetések jobban „a részünkké válnak”.[39]

 

FOGYASZTÓI PREFERENCIA

  • A fiatal emberek 80,5%-a nem tudna élni papír nélkül.[40]
  • A fiatalok (főleg a nők) 72%-a használ papírt írott kommunikációra napi rendszerességgel.[41]
  • A print hatékony: a megszemélyesített DM a reklámköltségek megtérülése szempontjából bizonyítottan a legjobb médium. A megkérdezettek 52%-a nagyon hatásosnak tartja a DM-et.[42]
  • A megkérdezettek 75.9%-a úgy gondolja, hogy a print hirdetések éppoly hatásosak, vagy még hatásosabbak, mint az internetes reklámok.[43]
  • A válaszadók fele a printet tartja a leghatékonyabb marketing médiumnak a ráfordított költség szempontjából.[44]
  • Az emberek 60%-a egy héten belül rendel valamilyen árut az interneten egy nyomtatott katalógus elolvasása után.[45]
  • A digitális hírvásárlók majdnem 90%-a szeretne a továbbiakban is hozzáférni a nyomtatott lapokhoz, és azokat akár saját otthonában, akár a boltban böngészni.[46]
  • Mindazoknak, akik digitális médiumon olvasnak híreket, csupán 11%-a nem használ már papírt egyáltalán.[47]
  • A fogyasztók 60%-a idegenkedik az olyan társaságoktól, akik nem ajánlják fel a papír alapú számlázás lehetőségét.[48]
  • A fogyasztók 57%-a úgy gondolja, hogy a papír-alapú számlázás választásának lehetősége új szolgáltató kiválasztásakor még manapság is releváns szempont.[49]
  • A fogyasztók 42%-a postán szereti megkapni a pénzügyi értesítéseket.[50]
  • A fogyasztók 69%-a szerint a postán kapott számla egyszerűbbé teszi az archiválást; 65%-uk szerint könnyebben ellenőrizhető, 48%-uk szerint biztonságosabb.[51]
  • A fogyasztók szerint a nyomtatott számlák könnyebben olvashatók.[52]
  • A fogyasztók 38%-a rendszeresen kinyomtatja otthon a számláit.[53]
  • A fogyasztók 63%-a bízik a napilapok, magazinok hirdetéseiben, a netes hirdetésekben viszont csak 25%. Amikor arról kérdezték őket, hogy melyik hirdetési csatorna hozza meg jellemzően a vásárlási kedvet, majdnem 70%-uk válaszolta, hogy a napilapokból és a magazinokból nyerik elsősorban az ihletet. Ezenfelül a fogyasztók 90%-a többre értékeli mind a megszemélyesített, mind a nem megszemélyesített postai küldeményeket, mint a közösségi médiát e tekintetben is.[54]
    • Az emberek 80%-a nagyobb eséllyel olvas el olyan szövegeket, amelyek mind az interneten, mind fizikai formában hozzáférhetők.[55]
    • A britek 44%-a úgy gondolja, hogy a pénzügyi nyilvántartásuk nem lenne teljes, ha nem őriznék meg számláikat kinyomtatva.[56]
    • A britek 41%-a fél attól, hogy esetleg elfelejt befizetni egy számlát, ha nem kapja meg azt nyomtatott formában.[57]
    • A britek 39%-a bevallotta, hogy nyomtatott pénzügyi kimutatások nélkül nem lennének tisztában a bankszámlájukon lévő pénz mennyiségével.[58]
    • Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 81%-a maga akarja eldönteni, milyen formában kapja meg a tájékoztatásait az illetékes hivataloktól.[59]
    • Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 84%-a felháborítónak tartja, ha az illetékes hivatalok helyettük próbálnak dönteni abban a kérdésben, hogy milyen formában kommunikáljanak egymással.[60]
    • Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 40%-a szerint a papír alapú számlázás megszüntetése komoly mértékben kihathat pénzügyeikre.[61]
    • Az Egyesült Királyságban 5,2 millió olyan háztartás van, ahol nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel.[62]
  • 16 millió tizenöt év feletti fogyasztó abszolút nem ért az internet használatához.[63]

 

ERDŐKRE VONATKOZÓ ADATOK

  • Minden kivágott fa után 3-4 újat ültetnek.[64]
  • Európa erdőinek fele, valamint a papírgyártók tulajdonában lévő erdők 99,9%-a rendelkezik valamilyen erdészeti tanúsítvánnyal.[65]
  • Az erdőterületek évenkénti növekedése az EU összes tagállamán belül kb. 503 ezer hektár – ez nagyjából kétszer akkora terület, mint Luxemburg.[66]
  • A világszerte kitermelt fák 55%-át használja fel az energiaipar, 25%-át az építőipar, és mindössze kb. 11%-át a papíripar.[67]
  • Az erdőirtások 90%-át a nem fenntartható gazdasági tevékenységek okozzák.[68]
  • Az európai erdők 1950 óta 30%-kal növekedtek, és minden évben 1-5 millió futballpályányi területtel gazdagodnak.[69]
    • Európa majdnem felét erdők borítják, és területük egyre csak gyarapszik. „Az elmúlt húsz évben az erdőterület minden európai régióban lényegesen megnövekedett.”[70]

 

A PAPÍRIPARRA VONATKOZÓ ADATOK

  • A papíriparban felhasznált energia 54%-a zöld energia.[71]
  • Az iparág folyamatosan törekszik arra, hogy csökkentse az általa okozott környezeti hatásokat: 2010-ben minden tonna papír előállítása során 43%-kal kevesebb széndioxid jutott a levegőbe, mint 2000-ben.[72]
  • Az Európában használt papír 94,4%-át Európában is állítják elő.[73]
  • 200 kg papír (amely az egy személy átlagos évi fogyasztásának megfelelő mennyiség) előállítása során kb. 160 kg széndioxid jut a levegőbe. Egy számítógép 5 hónapon át történő folyamatos használata, egy 60 wattos izzó egy éven át való égetése vagy egy átlagos háztartás energiatakarékos működtetése egy éven keresztül ugyanennyi széndioxidot bocsát ki.[74]
  • Az iparág által helyben felhasznált áram 94%-át kapcsolt energiatermelés révén biztosítják.[75]
  • Az európai papírgyárakban felhasznált energia 54%-a megújuló, tehát zérus széndioxid-lábnyommal rendelkezik.[76]
  • Az Európai Unión belüli cellulóz- és papíripar elsődleges energiaforrása a biomassza. Az iparág felel az Európán belül előállított bioenergia egyötödéért.[77]

 

A NAPILAPOKRA VONATKOZÓ ADATOK

  • Az Egyesült Királyságban 33 millió ember olvas nyomtatott napilapokat minden héten; a napilapok így a legszélesebb körben olvasott nyomtatott médiumnak számítanak Angliában.[78]
  • Franciaországban a L’Equipe olvasottsága 2009 és 2010 között 1,6%-kal nőtt.[79]
  • Ausztriában különösen magas a fiatalabb olvasók aránya: a 14-19 évesek 64%-a, a 20-29 évesek 69,9%-a olvasott 2009-ben napi rendszerességgel újságot.[80]
  • Lettországban a felnőtt lakosság 47%-a minden nap, vagy legalábbis többször egy héten olvasott napilapokat a 2009-es év folyamán.[81]
  • Az Eurostat adatai szerint a napilapok terjesztői összesen 302.300 főt foglalkoztattak közvetlenül az EU tagállamain belül a 2007-es év folyamán.[82]
    • Több, mint 150 millió nyomtatott lapot adnak el Európában minden nap; ezeket több, mint 300 millió európai állampolgár olvassa el.[83]

 

EGYEBEK

  • Az európai nyomdaipar hatmillió embert foglalkoztat.
  • „Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül.” – Cicero

 

 

***



[1] [Paper Recycling monitoring report 2012, European Recovered Paper Council, 2013 - http://www.paperforrecycling.eu/uploads/Modules/Publications/WEB_lowres_Monitoring%20report%202012.pdf]

[2] [Paper Recycling monitoring report 2012, European Recovered Paper Council, 2013 - http://www.paperforrecycling.eu/uploads/Modules/Publications/WEB_lowres_Monitoring%20report%202012.pdf]

[3] [2011 packaging recycling rates in the EU, Paper Recycling monitoring report 2012, European Recovered Paper Council, 2013  - http://www.paperforrecycling.eu/uploads/Modules/Publications/WEB_lowres_Monitoring%20report%202012.pdf]

[4] [Paper the sustainable alternative, UPM, 2011 - http://www.upmpaper.com/en/Papers/downloads/brochures/Documents/UPM_Sustainable_brochure_GB_260511_web_21982_0.pdf)

[5] [CEPI Sustainability Report 2011, CEPI, 2011 - http://www.cepi-sustainability.eu/uploads/Sustainability_Report_WEB.pdf]

[6] [http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/wood-paper-printing/environment/recovered/index_en.htm]

[7][http://www.twosides.info/content/facts%20and%20verification%20files/30%20percent%20forest%20growth%20in%20europe%201950%20%202010%20a%20briefing%20document_cepi.pdf]

[8] [Dr. Patrick Moore, Co-founder of Greenpeace, Chair/Chief Scientist of Greenspirit Strategies, Inc.]

[9] [Print products only account for approximately 1% of the climate impacts of consumption by households, VTT, 2011 - http://www.vtt.fi/news/2011/032411_print_products_only_account_for_approximately_1_percent_of_the_climate_impacts_of_consumption_by_households.jsp?lang=en]

[10] [Paper myths and facts, Confederation of Paper Industries - http://www.paper.org.uk/mythsandfacts/myth4.html]

[11] [Le papier c’est toute ma vie, AFDPE - http://www.jaimelepapier.fr/]

[12] [World Resources Institute, July 2009 - http://pdf.wri.org/working_papers/world_greenhouse_gas_emissions_2005.pdf]

[13] [Environmental impact of printed and electronic teaching aids, a screening study focusing on fossil carbon dioxide emissions, Maria Enroth, Advances in printing and media technology, 2009 – http://www.twosides.info:8080/content/rsPDF_10.pdf]

[14] [Environmental life cycle assessment on paper and electronic billing and payment system, Junbeum Kim, Serge Rohmer, CREIDD, 2012 -http://kind.wp.tem-tsp.eu/files/2012/06/4.pdf]

[15] [Timely replacement of a notebook under consideration of environmental aspects, Umweltbundesamt, 2012 - http://www.oeko.de/publikationen/dok/1192.php?id=&dokid=1584&anzeige=det&ITitel1=&IAutor1=&ISchlagw1=&sortieren=&dokid=1584]

[16] [Speech, Neelie Kroes, European Commissioner for the Digital Agenda, March 2012 - http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/en/blog/ict-footprint]

[17] [Alma Media survey, VTT, 2012 - http://www.almamedia.com/sustainable-media/environment/]

 

[18] [Bio Intelligence Service for European Commission, Impacts of Information and Communication Technologies on Energy Efficiency, September 2008 - ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/ict/docs/sustainable-growth/ict4ee-final-report_en.pdf]

[19] [Email Statistics Report, 2009-2013, The Radicati Group - http://www.radicati.com/wp/wp-content/uploads/2009/05/email-stats-report-exec-summary.pdf]

[20] [Analyse comparée des impacts environnementaux de la communication par voie électronique, ADEME, July 2011- http://www2.ademe.fr/servlet/getDoc?cid=96&m=3&id=78008&ref=24691&p1=B]

[21] [Internet source: http://www.hermietheworm.com.au/page/3/]

[22] [E-waste, the hidden side of IT equipment’s manufacturing and use, UNEP, 2005 -  http://www.grid.unep.ch/products/3_Reports/ew_ewaste.en.pdf]

[23] [Internet source: http://www.newscientist.com/article/mg20227062.600-unknown-web-is-the-net-hurting-the- environment.html]

[24] [Internet source: www.fopap.org/is_internet_greener_than_ink_on_paper.html]

[25] [Internet source: www.fopap.org/is_internet_greener_than_ink_on_paper.html]

[26] [Screening environmental life cycle assessment of printed, web based and tablet e-paper newspaper, Swedish Royal Institute for Technology, Moberg et al, 2007 - http://www.infra.kth.se/fms/pdf/Report_epaper_final.pdf]

[27] [BBC costing the earth, global warming, April 2009 - http://www.bbc.co.uk/iplayer/episode/b00jwy3l/Costing_the_Earth_Virtual_Warming/]‎

[28] [Greenpeace, the e-waste problem, 2005 - http://www.greenpeace.org/international/en/campaigns/toxics/electronics/the-e-waste-problem/]

[29] [Statement by Commissioner Potocnik on the new Directive on waste electrical and electronic equipment, January 2012 - http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-12-20_en.htm]

[31] [Judith Franssen, international marketing director, RANDSTAD -  http://www.printpower.eu/en/case-studies/p/detail/randstad-putting-the-power-of-print-into-the-marketing-mix]

[32] [Usability study, Jakob Nielsen, Nielsen Norman Group, 2010 -  http://www.nngroup.com/articles/ipad-and-kindle-reading-speeds/]

[33] Reading online or on paper – Which is faster?, Kurniawan and Zaphiris - http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.12.2890&rep=rep1&type=pdf]

[34] [Mindlab international, university of Sussex University, 2009 - http://www.theargus.co.uk/news/4245076.Reading_can_help_reduce_stress__according_to_University_of_Sussex_research/]

[35] [ International Journal of Educational Research, January 2013 - http://www.kau.se/sites/default/files/Dokument/event/2012/12/mangen_a_2013_reading_linear_texts_on_paper_ve_14552.pdf]

[36] [Why e-reading with your kid can impede learning, Times Ideas, 2011 - http://ideas.time.com/2011/12/20/why-ereading-with-your-kid-can-impede-learning]

[37] [A comparison of the influence of electronic books and paper books on reading comprehension, eye fatigue, and perception, Hanho Jeong, December 2010 -  http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?articleid=17030577&show=abstract]

[38] [A biometric day in the life, Time Inc. study, 2012 - http://www.timeinc.com/pressroom/detail.php?id=releases/time_inc_study_digital_natives.php]

[39] [Using neuroscience to understand the role of direct mail, Millward Brown, 2009 -  http://www.millwardbrown.com/Libraries/MB_Case_Studies_Downloads/MillwardBrown_CaseStudy_Neuroscience.sflb.ashx]

[40] [Millennial survey on paper use and consumption, CEPI, 2011, - http://www.cepi.org/system/files/public/documents/publications/recycling/2012/Millenial_Study_summary_final-20120213-00001-01-E.pdf]

[41] [Millenial survey on paper use and consumption, CEPI, 2011, - http://www.cepi.org/system/files/public/documents/publications/recycling/2012/Millenial_Study_summary_final-20120213-00001-01-E.pdf]

[42] [Campaign effectiveness – direct mail vs other media, Mail Media Centre, 2009 - http://www.printpower.eu/userfiles/files/news/MMC_Campaign_Effectiveness_2009.pdf]

[43] [PrintWeek 2012 survey]

[44] [PrintWeek 2012 survey]

[45] [Royal Mail’s Market Reach initiative, 2013 - http://postandparcel.info/53976/news/it/royal-mail-says-printed-catalogues-drive-online-shopping/]

[46] [Nelson media research, 2011 - http://www.nielsen.com/us/en/newswire/2011/browse-all-about-it-the-evolution-of-the-circular.html]

[47] [Gfk study, France, 2011 -  http://www.lefigaro.fr/medias/2011/04/22/04002-20110422ARTFIG00584-les-lecteurs-de-presse-en-ligne-attaches-au-papier.php]

[48] [TwoSides survey, 2013 - http://www.twosides.info/UK/Paper-Bills-and-Statements-A-Real-Necessity-In-A-Digital-World]

[49] [TwoSides survey, 2013 - http://www.twosides.info/UK/Paper-Bills-and-Statements-A-Real-Necessity-In-A-Digital-World]

[50] [TwoSides survey, 2013 - http://www.twosides.info/UK/Paper-Bills-and-Statements-A-Real-Necessity-In-A-Digital-World]

[51] [TwoSides survey, 2013 - http://www.twosides.info/UK/Paper-Bills-and-Statements-A-Real-Necessity-In-A-Digital-World]

[52] [TwoSides survey, 2013 - http://www.twosides.info/UK/Paper-Bills-and-Statements-A-Real-Necessity-In-A-Digital-World]

[53] [TwoSides survey, 2013 - http://www.twosides.info/UK/Paper-Bills-and-Statements-A-Real-Necessity-In-A-Digital-World]

[54] [PrintPower/VTT survey on consumer attitudes towards advertising in media in Europe, 2013 - http://www.printpower.eu/userfiles/files/Attitudes_Consumers_Advertising_Media_Survey-VTT_Final_Version2.pdf]

[55] [Opinium survey, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[56] [Opinium survey, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[57] [Opinium survey, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[58] [Opinium survey, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[59] [Opinium survey, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[60] [Opinium survey, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[61] [Opinium survey, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[62] [Office for National Statistics, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013  - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[63] [Go On UK, UK Keepmeposted compaign, Royal Mail, 2013 - http://www.keepmeposteduk.com/get-the-facts]

[64] [CEPI myths and facts, 2013 - http://www.twosides.info/Paper-Is-Bad-For-The-Environment]

[65] [CEPI Sustainability Report 2011, CEPI, 2011 - http://www.cepi-sustainability.eu/uploads/Sustainability_Report_WEB.pdf]

[66] [FAO, 2010 - http://www.cepi.org/system/files/public/documents/myths_realities/Myths_and_realities.pdf]

[67] [FAO, 2011 - http://www.twosides.info/Making-Paper-Always-Destroys-Forests]

[68] [FAO, 2013 - http://www.twosides.org.au/Making-Paper-Destroys-Forests]

[69] [UN FAO Global Forest Resources Assessment, 2010 - http://www.twosides.org.au/content.asp?ContentID=441]

 

[70] [MCPFE, State of Europe’s Forests, 2011 - http://www.foresteurope.org/documentos/Summary_FE2011.pdf]

[71] [CEPI Sustainability Report 2011, CEPI, 2011 - http://www.cepi-sustainability.eu/uploads/Sustainability_Report_WEB.pdf]

[72] [CEPI Sustainability Report 2011, CEPI, 2011 - http://www.cepi-sustainability.eu/uploads/Sustainability_Report_WEB.pdf]

[73] [CEPI trade statistics - http://www.twosides.info/UK/Two-Sides-challenges-European-Environmental-Paper-Network-Claims]

[74] [ATS consulting 2007, Paper & the environment - http://www.cepi.org/system/files/public/documents/myths_realities/badfortheclimate.pdf]

[75] [CEPI Sustainability Report 2011, CEPI, 2011 - http://www.cepi-sustainability.eu/uploads/Sustainability_Report_WEB.pdf]

[76] [CEPI Sustainability Report 2011, CEPI, 2011 - http://www.cepi-sustainability.eu/uploads/Sustainability_Report_WEB.pdf]

[77] [CEPI Sustainability Report 2011, CEPI, 2011 - http://www.cepi-sustainability.eu/uploads/Sustainability_Report_WEB.pdf]

[78] [NRS Accumulation Study -http://thecareruk.com/advertising-rates/printed-media-and-your-business/]

[79] [Moving into multiple business models, PriceWaterHouseCoopers - http://www.pwc.com/en_GX/gx/entertainment-media/pdf/NewsPaperOutlook2009.pdf]

[80] [Media on the move, ENPA, 2012 - http://www.enpa.be/uploads/Martin/enpa_media.pdf]

[81] [Media on the move, ENPA, 2012 - http://www.enpa.be/uploads/Martin/enpa_media.pdf]

[82] [The newspaper publishing industry, European Commission, 2012 - http://www.tno.nl/downloads/newspaper_publishing_industry_jrc69881.pdf]

[83] [ENPA - http://www.enpa.be/en/Home_1.aspx]

 

Share

Kiegészítő információk